Az Alpok természetes határként működnek az északi és a déli régiók között, a hegyek pedig Svájc teljes területének több mint felét lefedik. Ennek eredményeként az utazók nagymértékben támaszkodnak az alagutakra, hogy átkeljenek ezen a kihívást jelentő terepen.
Ezek az alagutak nemcsak az autósok, hanem a vasúti és a teherszállítás számára is létfontosságúak, így Svájc közlekedési infrastruktúrájának kulcsfontosságú elemei. A következő cikkben felfedezzük a svájci alpesi hágókat és alagutakat, fontos információkat nyújtva arról, mire számíthat, és hogyan navigálhatja azokat biztonságosan.
Az alagutak jelentősége Svájcban
Egy 2020-as adatfelmérés azt mutatta, hogy évente körülbelül hatmillió autó és teherautó halad át a Gotthárd-alagúton Svájcban. Ez a szám rávilágít az ország közúti alagútjainak létfontosságú szerepére. Ezek a földalatti átjárók nemcsak a forgalom folyamatosságához, hanem a gazdasághoz is elengedhetetlenek.
Ezek közül a legrégebbi alagút, az "Urnerloch", építése már 1708-ban megkezdődött. Azóta számos más földalatti átjárót is hozzáadtak, amelyek Svájc közúthálózatát formálták olyanná, amilyen ma.
A svájci magas német nyelvben ezeket az útvonalakat gyakran egyszerűen "Alagútaknak" nevezik. Ezek kritikus kapcsolatként szolgálnak sok régió és város között, így Svájcot jogosan nevezik "Az Alagutak Országának". Az országban körülbelül 1 200 alagút található, amelyek többsége működik, míg mások építés alatt állnak vagy karbantartás alatt vannak.
Az alábbi térkép szemlélteti a Svájcot keresztülszövő kiterjedt földalatti átjáró hálózatot. Ezek az alagutak nemcsak az ország különböző részeit kötik össze, hanem Svájcot a szomszédos országokkal is, például Olaszországgal és Franciaországgal. Olyan nagyvárosok, mint Genf, Bázel, St. Gallen és Zürich gyakran kulcsfontosságú csomópontként szolgálnak ebben a hatalmas hálózatban.
Hosszú úti alagutak:
- Gotthard-alagút, A2 autópálya: 16,9 kilométer
- Seelisberg-alagút, A2 autópálya: 9,2 kilométer
- San Bernardino-alagút, A13 autópálya: 6,5 kilométer
- Nagy Szent Bernát-alagút, Olaszország határa: 5,7 kilométer
- Kerenzerberg-alagút, A3 autópálya: 5,7 kilométer
Hosszú vasúti alagutak:
- Gotthard-alap alagút: 57,1 kilométer
- Lötschberg-alap alagút: 34,6 kilométer
- Simplon-alagút: 19,8 kilométer
- Vereina-alagút: 19 kilométer
- Ceneri-alap alagút: 15,4 kilométer
Svájc alpesi hágói és alagútjai
Számos alagúttal és hágóval Svájc utazói valóban el vannak kényeztetve a választékkal. Akár a festői autópályákon való vezetést, akár a sok vasúti alagúton való utazást választja, mindegyik egyedi élményt kínál. A választás gyakran az utazás időtartamától és személyes preferenciáktól függ.
Például, ha Lucernből a Ticino-ba - az Alpok déli oldalán található népszerű üdülési célpontra - tart, az utazás vonattal körülbelül 2,5 órát vesz igénybe. Autóval az utazás kicsit rövidebb, körülbelül 2 óra. Fontos azonban megjegyezni, hogy az autós utazási idő jelentősen befolyásolhatja a forgalmi dugók, az útkarbantartás vagy más előre nem látható események.
A Gotthard-tunnel (németül: Gotthardtunnel, olaszul: Galleria del San Gottardo) egy történelmi, 15 kilométer hosszú (9,3 mérföld) vasúti alagút, amely a svájci Gotthard-vasút jelentős mérnöki teljesítményét képviseli. A Göschenen és Airolo között összekötve ez volt az első alagút, amely átszelte a Saint-Gotthard-masszívot, megkerülve a St. Gotthard-hágót. Egyrészes alagútként és standard nyomtávú kettős vágányú vasútként épült, és 1882-es megnyitásakor a világ leghosszabb alagútja volt.
Az alagút a Göschenen-i északi portálon kezdődik (1 106 méter vagy 3 629 láb) és eléri legmagasabb pontját (1 151 méter vagy 3 776 láb) körülbelül nyolc kilométer (5 mérföld) beljebb. Miután áthaladt a Uri és Ticino kantonok közötti határon, további öt kilométert (3 mérföld) halad a délkeleti portálig Airolo közelében (1 142 méter vagy 3 747 láb). Az alagúton való átkelés körülbelül hét-nyolc percet vesz igénybe vonattal, az utazásokat a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB) üzemelteti.
A svájci közlekedési hálózat kulcsfontosságú eleme
A Gotthard-tunnel továbbra is kulcsfontosságú része a Svájci Szövetségi Vasutaknak (SBB) és a szélesebb közlekedési rendszernek. Jelentős kapcsolatot biztosít a szomszédos régiókkal, és fontos szerepet játszik az utas- és teherszállítás elősegítésében.
Svájc leghosszabb alagútja
2016-os üzembe helyezése óta a Gotthard Alagút a világ leghosszabb vasúti alagútja címet birtokolja. A Ceneri Alagúttal együtt fontos alpesi transzverzált alkot az északi és déli irányban, jelentősen javítva az utazási sebességet és hatékonyságot Svájcban.
A Gotthard Út alagút, amely közel 17 kilométer hosszú, jelenleg bővítés alatt áll. Egy második párhuzamos cső épül a folyamatos működés biztosítása érdekében, és hogy kielégítse a jövőbeni keresletet, a befejezés 2029-re várható.
A Gotthard-alagút létfontosságú útvonal a Svájcból Olaszországba utazók számára, összekötve Bázel városát a közeli Chiassóval. Ez az alagút kulcsfontosságú kapcsolatot jelent a dél felé tartó nyaralók számára.
Alternatívaként a kelet-svájci San Bernardino alagút is lehetőséget nyújt Olaszországba vezető útként. Mindkét alagút használatához vignetta szükséges. A "Vignetta vásárlása Svájcba 3 perc alatt" folyamata most már kényelmesen elérhető online.
Amikor Svájc hegyi alagútjain keresztül utazik, az autósoknak fontos biztonsági irányelveket kell követniük a biztonságos utazás érdekében. A személygépkocsik számára a sebességhatár 80 km/h.
A közlekedési szabályok előírják a járművek közötti biztonságos távolság betartását, valamint azt, hogy az alagutakban mindig tompított fényszórókat használjanak. Ezenkívül fontos, hogy figyeljenek a rádióban közölt forgalmi hírekre az esetleges frissítések miatt.
A rendszeres karbantartásnak és felújításoknak köszönhetően még a régebbi alagutak is biztonságosnak számítanak Svájcban. Körülbelül 1,6 milliárd svájci frankos beruházással 2025-ig tervezetten tovább javítják és modernizálják ezeket az útvonalakat.